Furcsa szerelem: Félelem és aggódás

Csendesen ácsorogtam a bazár előtt, és vártam, hogy Kentin megjöjjön. A fiú már húsz percet késett, ami aggasztott. Nem volt rá jellemző, hogy ennyit késsen.
-Nem fog jönni-mondta váratlanul valaki mögöttem.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem ijedten.
-Csak úgy hogy láttam ahogy elindul, majd vissza fordul-mondta Nathalien gúnyosan.
Elhúzódtam tőle, de ő ugyan úgy közelebb lépett. Mire észbe kaptam, hogy mit csinál már vagy jó húsz méterrel arrább terelt. Kiakartam kerülni, de ekkor hátranézet a válla felett, majd berántott egy szűk utcába. Befogta a számat, majd elkezdett hátra húzni. Szemében láttam a vad perverz örömöt. Megint befordult velem egy utcába, majd a falnak lökött. Mielőtt bármit tehettem volna lerántotta rólam a kabátot, majd a kezem lefogva, elkezdte csókolni a nyakam. Próbáltam eltaszítani magamtól, de túl erős volt.
-Megnyugodhatsz. Én voltam az első barátod, és én leszek az aki elveszi a szüzességed-súgta a fülembe.-Nem fogom hagyni, hogy az a ostoba katona gyereké legyél majd.
Elfogott a rémület. Ösztönösen felemeltem a bal lábam, és izomból rúgtam. Sajnos nem a gyenge pontja lett eltalálva, csak jobb lába, de ez nem volt elég. Nathalien csak még nagyobb erővel kezdte el szívni a nyakam. A fiú elkövetett egy apró hibát, még pedig, hogy elengedte a kezem. Én ekkor cselekedtem.

***Kentin***

Miért nem volt ott tegnap?-csak ez járt a fejemben. Tisztában voltam vele, hogy késtem, de akkor is. Legalább a telefont felvehette volna.
-Hé Kentin! A.J merre van?-kérdezte Pinkie.
-Nem tudom. Tegnap nem jött el a randira, és a telefonját se veszi fel. Remélem csak valamelyik lóval van gond, és nem haragszik rám azért mert késtem a randiról-mondtam.
Pinkie megakart szólalni, de ekkor a tanár be jött. A.j nem jött suliba.
-Hé nézzétek már. Mi van szöszi ki látta így el a bajod? Adnék neki egy pacsit az biztos-mondta az egyik szünetben Castiel, mikor meglátta Nathalient.
A szőke srác elég rendesen sántított a jobb lábára. Látszott rajta, hogy nagy a fájdalma, de szólt semmit.
-Mi lenne ha választ adnál a kérdésemre?-kérdezte Castiel mérgesen.
-Hagyd Cast! Nem szeretném ha kirúgnának-mondta Lysander békítően nyugodt hangon.
Csak figyeltük ahogy a fiú elmegy előttünk.
-Csak nekem tűnt fel, hogy fel van repedve az ajka?-kérdezte Lys.
-Valaki jól helyben hagyta az biztos. Te Kentin a szőszike merre van?-kérdezte Castiel.
Válaszolni akartam, mikor elkaptam, hogy Nath rám néz. A bal arcán friss sebek voltak láthatóak. Valahogy nyugtalanság fogott el a láttán.

***A.J***

A reggeli etetés után visszahúzódtam Apple Jack boxába. Lovam csak néha állt fel mellettem, hogy igyon. Szellő szintén mellettem feküdt. A két kanca azt a látszatot keltette, hogy megvédenek bármi áron. Egyedül voltam itthon. Apa a farmon volt egész héten, a többiek, meg meglátogatták nevelő anyu anyukáját. A ház be volt zárva, hiszen a kerítésen át másztam be, már amennyire ez könnyen ment.
Fáztam és vacogtam. Nem mertem bemenni a házba hiszen könnyen lehetett, hogy az a perverz állat ott keres először. Inkább maradtam a lovak közelében. Az éjszak még úgy is hideg volt, hogy a lovak melegítettek. A talaj kemény volt, és a széna szúrt. máskor soha nem fogtam fel, hogy az istállóban aludni, milyen kellemetlen tud lenni. Mindig szerettem a lovak között aludni, de most.
A kezem belilult a hidegtől, ahogy a bőröm többi része is. Hiába a lovak test melege csak fáztam. Fáztam lelkileg. Tudtam, hogy görcsös izmaimat csak egy kád forró víz tudta volna kiengedni, de ehhez be kellett volna mennem a házba.
-JENNA!-hallottam meg egy ideges kiáltást az udvar felől.
Mivel a szél nagyon fújt nem ismertem fel a hangot, de bíztam benne, hogy ne Nathalien legyen az. Apple Jack hangosan nyerített, jelezve az ismeretlennek, hogy hol vagyok. Az istálló ajtaja egy pillanatra kinyílt, majd becsukódott.
-A.J itt vagy?-hallottam meg Kentin aggódó hangját.
Helyettem megint Jack felelt. A fiú a boxhoz rohant, majd bejött.
-Kicsim-mondta, majd mellém térdelt.
Összerezzentem az érintésétől, amit ő is észre vett. Lesütöttem a kezemre a tekintetem.
-Ez nem a te véred ugye?-kérdezte Kentin, mikor meglátta a bal kezem.
-Nem-mondtam, majd a nyakába vettem magam.-Annyira féltem Ken.
-Nyugalom. Ugye Nathalien volt az?

***Kentin***

A.J Összerezzent, majd elkezdett sírni. Ahogy meg láttam a körmein az alvadt vért rá jöttem, hogy Nathalien miatt nem volt ott a randin. A fiú bal arcán, mélynek nem nevezhető, de csúnya karmolások voltak láthatók.
-Hogy sikerült annyira megrúgnod, hogy lesántuljon?
-Kentin kérlek ne...
Rendben, míg ő sírt addig én csak magamhoz húztam.